Sokan kérdeztétek tőlem, hogy mégis hogy jutott eszembe, hogy dióhéjból készítsek ékszereket. Bevallom, nem tudtam igazán megválaszolni, és nem is értettem a kérdést, hogyan lehetne egy ötletet megmagyarázni?
Diósgaza vagyok, rengeteg diót látok magam körül - eddig ezzel magyaráztam, mert a dióhalmok tényleg inspirálnak. De az idei szüret alkalmával eszembejutott! Bevillant az a kép, ami beindította a fantázám motorját.
Életem első diószüretén történt, hogy a diófáinkra bizony rátalált egy mókus is és jókat lakmározott a dióból. Nem sajnáltuk tőle, hiszen sok volt, hanem érdeklődve figyeltük hogyan csinálja. Lélegzetelállító, hogy a fogacskájával képes átrágni magát a dió kemény héján.
Azon az őszön sok lyukas diót is összeszedtünk, amit a mókusunk lyuggatot ki hogy felfalhassa belőle a csemegét. Egyszer lefényképeztem egy kupacba gyűjtött mókus-rágta-diót az asztalon... és most hogy előszedtem meglepett a látvány, hiszen már akkor ott volt az első egyedió mókus mestertől az asztalunkon...
Hát innen származik, egy mókustól kaptam az elsőt a kedvenc ékszereimből, látjátok ott a diókupacban jobbra lent :) Ez volt az. Pontosabban ő volt az, aki elültette az ötlet magját az elmém legeslegmélyén, ahol hónapokon keresztül csendben fejlődött, kicsírázott és gyökeret vert bennem. Idővel szárbaszökött és megelevenedett az egyedió képében.
Igen, ha úgy vesszük, akkor az a kis vörös mókus tanított meg termés-ékszert készíteni dióból.
A minap megint találtam egyet a kertünkben mókus mester darabjaiból (lásd az alsó képen baloldalt) és így jutott eszembe a sztori.
Hát nem pont olyan, mintha a mókus is egy szivet rágott volna a dióhéjra?
Szerintem igencsak hasonlít arra az egyedióra, amit én készítettem (lásd az alsó képen jobb oldalt) és mostanában Szeretet medálként olyan gyakran viselek :) Köszönöm mókus, hogy emlékeztettél :)
Nézd meg a többi egyedió kézműves termésékszert a Galériában >> KATT IDE
