Fantasztikus kínálat, hatalmas területen! Annyira bevásároltunk, hogy biztos ami biztos azonnal törzsvásárló is lettem :) Rengeteg balkonnövényt és kerti növényt szereztünk! Sajnos a barackfáról nem tudtam dönteni, de az is igaz, hogy már nem is nagyon fért volna be a kocsiba.
Aztán megnéztük a faházakat. Igen, a 2x3 méteres "sufni" remek lesz a telekre. Pont minden szükséges dolog elfér benne. Akár egy kihúzható ágy is :) A párom még mindig azon pattog, hogy vékony a fala, és betörik egy pillanat alatt. Dehát egy faház nem lakhely, nem fogunk értékeket tartani benne és különben is szerintem a célnak tökéletesen megfelel az a 22 mm falvastagságú ház, amit ott láttunk. Persze, létezik 28 mm-es is, de az dupla ennyibe kerül... szerintem az az alig több mint fél centi nem ér kétszázezer forintot.
Tetszenek ezek a házak, viszont bízom benne, hogy a telekhez közelebb is találunk megfelelőt, mert innen a szállítási költség jelentős.
Végül azért elmentünk az Oázisba is. Lehet, hogy addigra már fáradt voltam, de csalódtam egy kicsit. Nekem az volt az érzésem, hogy a másik helynek sokkal bőségesebb és szebb kínálata volt. Kerti növényekben biztos. Azért itt is vettünk egy-két málna- és epertövet, mert az viszont igen olcsó és szép volt.
A délután pedig azzal telt, hogy hullafáradtan nyuszi formájú sós és édes sütiket sütöttem, ajándékba adtuk a rokonoknak:
|
A Húsvét vasárnapot Bonyhádon töltöttük a vőlegényem családjánál, ahová most édesanyám is velünk tartott. Szeretek nagy családi körben lenni. Most is nagyon jó volt :) Felmentünk a szőlős-birtokukra is, ahol a veteményes már javában zöldell. Majd egyszer nekem is lesz ilyen a balatoni birtokon! De ehhez nem ártana először kerítés. Lementünk Laci bá borospincéjébe is, ahol megcsodálhattuk az új bortárolókat és persze kaptunk néhány palackkal. Aztán hétfőn végre mentünk a balatoni birtokra, ahol a szörnyen megrágott diófák fogadtak, amiről már korábban írtam. Pedig milyen vidáman készülődtünk!
Az autó dugig volt növényekkel a szombati kertészetjárásból. Vittünk díszvirágokat, és sok sok bogyósgyümölcs bokrokat: epret, málnát, szedret, ribizlit (feketét-pirosat-fehéret). Illetve egy rossz gumiabroncsot, amiből csodás virágtároló lesz. A hátsó (nem létező) kerítésnél tavaly telepítettünk három tő feketeszederet, amit Bonyhádról kaptunk Béla bától. Ezt a sort folytatva Lackó szépen elültette az új gyümölcsbokrokat, egy lépéssel előtte pedig besorozta a tíz tő epret, ami már bőszen virágzik - hiszen korai érésűt választottunk. Ezek előtt, de még a cseresznyefa előtt pedig kijelöltük a leendő veteményes helyét. Az első sort fel is ástuk és besoroztunk néhány fehérrépát, hadd nőjön. Majd kiderül szereti-e ezt a földet és hogy termetes répa lesz belőle, vagy inkább csak petrezselyem. Igazából mindkettőt szeretjük :)
Sajnos rá kellett jönnöm, hogy Lackó nem tud ásni. Vagy nem akar. Mindenesetre a legszükségesebb ásónyomok kivételével (ahova már befér a gyökere annak, amit el akar ültetni) nem csinál többet. Ez a bogyósgyümölcsösnél, amik bokrok, nem nagy gond. Na, de azért a veteményesnél, ahova most a répák kerültek, valljuk be őszintén hagy némi kívánni valót maga után. Szóvá hiába tettem, ezért inkább kezembe vettem az ügyet és az ásót. Szerintem a kertészkedésnél a láss és tanulj elv működik. Nálam legalábbis ez működött gyerekkoromban. Én szeretem is csinálni, úgyhogy, ha már, akkor a gyümibokrok között is meglazítottam a földet. |
|
Közben a gumiabroncsot is lefestettem és beleültettem a Szívvirágot. Illetve kivonszoltam az erdőből még egy abroncsot - Lackó kifejezett "örömére" - és lecsutakoltam amennyire csak lehetett. Ebből is festett virágtartó lesz, bár a festésre már nem jutott idő, csak a beültetésre - ide egy szép Azálea került. A díszítés a következő hetekben, kék-lila kombinációban várható.
 |
 |
 |
