Mint mindig, most is Laci bá dolgozik a legkeményebben és irányítja szorgos segítőit: Lackót és Erzsi nénit, akik ahogy hallom semmit sem csinálnak elég jól vagy időben, de ettől függetlenül a munka gyorsan halad. Laci bá keveri a betont, és önti a lyukakba, majd a helyére állítja az oszlopot. Lackó segít az oszlopok merőlegesre igazításában és a megfelelő magasságban tartja, amíg megköt kicsit a beton. Erzsi néni pedig letörli az oszlopra fröccsent betoncseppeket, hogy szép tiszta maradjon.
Nekem e téren nem jut feladat, ezért veteményest fejlesztek. Újabb két sorral kibővítem, és mivel idén sajnos ennél nagyobb már nem lesz, műanyag ágyásszegéllyel körbekerítem. Végre rólam is készül fénykép, úgyhogy nagyon vidám vagyok a kis paprikapalántámmal :)
Az ágyásszegély megakadályozza, hogy a gyep visszanőjön a veteményesbe, hiszen 10 cm mélyen a föld alatt elvágja a gyökerek útját. A 10 cm föld feletti része pedig optikailag különíti el a gyeptől, így - bízom benne - a vendégeink még véletlenül sem fognak a palántákat földbe döngölve áttrappolni a veteményesen.
Optikai tuningként később szeretnék szép felezett-rönkszegélyt is a virágágyások és a veteményes köré is, ilyesmit, mint itt jobbra. (A kép forrása: https://sites.google.com/site/kertiszegely/agyasszegelyek)
De az egy kicsit drágább mulatság. Lehet, hogy inkább a gallyainkat gyékényszerűen összekötve készítünk majd látványos szegélyt, de ez meg baromi időigényes feladat és most ennél fontosabb dolgok is akadnak.
Délután kicsit eleredt az eső, az autóban vártuk meg, hogy elálljon és befejezhessük amit elkezdtünk. Aztán átruccantunk Balatonkeresztúrra, ahol Szilvi barátnőmék vásároltak tavaly telket házikóval. Na, ők is nagy munkában vannak éppen. S mondhatom, a ház felújítás nagyobb meglepetéseket tartogat, mint egy üres telek beépítése!